2011. június 26., vasárnap

kórház a város és Birkafölde szélén

Na teganp megvolt az első kórház élményem itt Birkaföldén. Termésszetesen nőgyógyászatilag vizsgáltak meg, mert hamár belevágunk a lecsóba, akkor a közepébe csapunk. Óriási a kölünbség otthonhoz képest. Eljutni a vizsgálatig több óra a sürgőssségin is, ezen DrB ismertsége átsegített szerencsémre, de utána, odafigyelnek, elmagyaráznak mindent, megkérdezik, hogy értem-e, rendben van-e, elmondják hol fog fájni, szúrni, nyomni, előre is bocsánat, hogy kényelmetlen nekem ésatobbi. A csúcs az, hogy nem kellett undormány ősellenség kengyeles kivizsgáló székre ülnom, hanem ágyon feküdhettem, párnát tettek a csípőm alá, és a koktélcseresznye a habon az, hogy letakartak. Csak filmen láttam eddig ilyet, de most megvolt a full élmény. Hüvely ultrahang előtt az orvos elmagyarázta, hogy ez mi (már tudtam, de sevész), kéárte, hogy szóljak, ha bármi fáj, vagy kényelmetlen, közben végig mondta, hogymit lát, az miért jó, vagy nem, mi mit jelent, közben egy nővérke ott ült mellettem, mondogatta, hogy minden rendben lesz (neki protokoll szerint bent kell lennie, nehogy szexuális zaklatás vádja merüljön fel). Jóhogy haboskakaót nem adtak. Kérdeztem DrB-t, hogy ez most valami különleges elbánás volt? Mondta, hogy egyáltalán nem, itt ez a norma. Eljutni orvoshoz nem egyszerű, de utána hávájos.
Otthon az egyik (és nem egyetlen) legrosszabb élményem, kórházban, nőgyógyászati műtét előtt, az összes orvos megvizsgált, egyszerre. Az volt, hogy minden aznapi műtétest sorba állítottak az ajtó előtt, hogy most jön a főorvos, és megvizsgál. Hát mondom jóvan, miért, ő itt a macher? De mondom több szem, többet lát, legyen. Sorban állunk, az én orvosomat elhívják ultrahangra, szóval minden orvos a szobában, kivéve az enyémet, amikor sorra kerülök. Vetkőzés, felkengyelezés, majd ott feküdtem széttett lábakkal jóhogynem kikötözve jó 5 percet, maíg vártuk az én orvosomat. Utána a főmufti aszonta, hogy elég, meegvizsgál, nekem annyit seem mondott, hogy akkor mély levegő, most dugom fel az ujjam, vagy jónapot, már bent is volt a fémműszer, kitágítva, méhszáj vizsgálva. Elmondta a többi ott bambuló 30-40 éves férfi orvosnak, hogy mit lát, miért kell a műtét, majd kirántotta az eszközt, és odaböffentette, hogy öltözzek fel.

Neem is kommentálom. Ez most itt ennyi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése