2011. március 24., csütörtök

kaland

Tiszta izgalom, hogy át kell menni a Városba. Úgy érzem magam mint a Ohio-i kislány, aki először megy New York-ba. Pedig itt a lakosok száma 118 000-re van taksálva, szóval nem egy metropolisz. De már alig várom, hogy indulhassak, haj megmosva, szem kifestve, cipő kitisztítva, kocsi lemosva. Addig viszont tanulom a nemizgulás művészetét.

Olvasom a Pálferi könyvét a kapcsolatokról (A függéstől az intimitásig), tegnap ezt a zsenialitást olvastam: " 'A kísértés az, amikor már késő este van, és én iszonyú fáradtan fekszem az ágyamban, a fejem alatt a kedvenc párnám, magamra húztam a meleg paplant, már félálomba szenderültem - és akkor eszembe jut, hogy a fogszabályzót elfelejtettem berakni.' Ez a kísértés pillanata"  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése